"A XX. század második felében... a filozófiáról azt tartották, hogy nincs valódi tárgya, tehát minden gyakorlati fontosságot nélkülöző tudomány. Pedig egy adott társadalom gazdaságát, politikáját és erkölcseit éppen az a vízió határozza meg, amely a társadalom tagjaiban egy adott pillanatban a világról kialakul. Metafizikai mutációra - vagyis az emberek világképének radikális és globális átalakulására - nagyon ritkán kerül sor az emberiség történetében. Metafizikai mutációnak számított például a kereszténység megjelenése.
Amikor létrejön egy metafizikai mutáció, következetesen és tökéletesen kifejlődhet anélkül, hogy ellenállásba ütköznék, és bár nem ez a célja, elsöpri a gazdasági és politikai rendszereket, az esztétikai ítéleteket és a társadalmi hierarchiákat is. Nincs olyan emberi erő, amely útját állhatná térhódításnának - csak egy új metafizikai erő megjelenése.
És még azt sem állíthatnánk, hogy a metafizikai mutációk csak a legyengült, már hanyatlófélben lévő társadalmakat támadják meg. Amikor a kereszténység megjelent, a Római Birodalom hatalma csúcsán állt, tökéletesen megszervezve uralkodott az egész ismert világon; technikai és katonai felsőbbrendűsége példa nélkül való volt, tehát a kereszténységnek elvileg nem volt vele szemben semmi esélye.
Az újabb metafizikai mutációt a modern tudomány szereplése jelentette. A kereszténység, amely hajdanában legyőzte a Római Birodalmat, a középkorra már létrehozta a maga tökéletes rendszerét az ember és a világegyetem magyarázatára, alapul szolgált a népek kormányzásához, áthatotta a tudományt és a művészeteket, döntött béke és háború felől, megszervezte a javak termelését és újrafelosztását - és mindez kevés volt ahhoz, hogy megakadályozza hanyatlását."
Michel Houellebecq - Elemi részecskék - Magvető (Les particules élémentaries) 1998
