HTML

ISRAEL_EGYPT.pngAz ismert történelem első gazdasági válságát a Biblia első könyvében a Teremtés könyvében, annak IV. fejezetében József története címmel ismerhetjük meg. (Mózes I. könyve, Ter. 37-50 fejezetek) Röviden:
Jákob (későbbi nevén Izrael) Kánaán földjén telepedett le. Kedvenc fia József, akit Jákob előnyben részesített többi fiával szemben. Ezért a testvérek nem igazán kedvelték Józsefet, elhatározták, hogy örökre megszabadulnak az „álomlátótól”, egyben riválisuktól, akit apjuk mindannyiuk fölé helyezett. 
A gyilkossági kísérlet meghiúsult, Józsefet végül testvérei rabszolgának adták el, és Egyiptomba került Potifár házába, aki a fáraó egyik kamarása /más források szerint udvari tisztje, testőrhadnagya volt/. 

Kiváló képességeivel kivívta ura megbecsülését, aki maga is úgy látta, hogy mindenen áldás van, amire József ráteszi a kezét. Felvirágoztatta Potifár birtokát, ám ott is újabb ármány áldozata lett (Potifár felesége csábítással vádolta), ami miatt börtönbe jutott. Itt nyílt először lehetőség számára, hogy álomfejtő képességét kamatoztassa. Sikeresen megfejtette a főpohárnok és a fősütőmester álmait.

Két évvel később, amikor a fáraót különös álmok kezdték gyötörni a főpohárnok, akit tisztségébe visszahelyeztek, említést tett József különleges képességeiről a fáraónak. A fáraó kapott az alkalmon és elmesélte Józsefnek az álmát, ami így hangzott:
img332.jpg
Majd a biblia így folytatja:
 "25József így válaszolt a fáraónak: "A fáraó álmai ugyanazok. Isten tudtára adta a fáraónak, amit tenni akar. 26A hét szép tehén hét esztendőt jelent, éppen úgy a hét kalász is hét esztendőt jelent. 27Az álom csak egy. A hét sovány és csúnya tehén, amely utánuk feljött, szintén hét esztendőt jelent, és a hét száraz, s keleti széltől perzselt kalász hét ínséges esztendőt jelent. 28Erre gondoltam, amikor a fáraónak mondtam: Isten betekintést engedett a fáraónak abba, amit tenni készült. 29Íme, hét esztendő következik, amikor Egyiptom egész földjén nagy bőség uralkodik. 30De utána jön hét ínséges esztendő, s akkor Egyiptom földjén elfelejtik az egész bőséget. Az ínség Egyiptom egész földjét emészteni fogja. 31Az éhínség következtében, ami bekövetkezik, semmit sem látnak majd az országban a bőségtől, mert az nagyon nyomasztó lesz. 32Az, hogy a fáraó álma kétszer ismétlődött, azt jelenti, hogy Isten a dolgot erősen elhatározta és Isten haladék nélkül végre is hajtja. 33Ezért a fáraó válasszon ki egy okos és bölcs férfit, s állítsa Egyiptom élére. 34Továbbá jelöljön ki a fáraó felügyelőket az országban, hogy a bőség hét esztendejében Egyiptom földjén tegyék félre az ötödrészt. 35A most következő hét bő esztendőben az egész termést gyűjtsék össze, a gabonát a fáraó rendelkezésére helyezzék magtárba, hozzák a városokba és raktározzák el. 36A gabona szolgáljon majd készletül az országnak a hét ínséges esztendőben, amely majd rátör Egyiptom földjére. Így az ország nem megy tönkre az éhínség miatt."
 37A beszéd tetszett a fáraónak és minden szolgájának."
Hát hogyne tetszett volna. József (Izrael fia) azt javasolta a fáraónak, hogy szedjen adót. 20% mindenből. Mindezt ellenszolgáltatás nélkül. Sáp levesz, elraktároz. Gyorsan ki is hírdették, a zseniális ötletgazdát pedig azonnal ranggal, pozícióval és kincsekkel jutalmazták:
38A fáraó így szólt szolgáihoz: "Találhatnánk más olyan embert ezen kívül, akiben Isten szelleme van?" 39Azután a fáraó így szólt Józsefhez: "Mivel Isten mindezt tudtodra adta, azért nincs senki, aki olyan okos és bölcs volna, mint te. 40Te állsz majd házam élén. Egész népem köteles engedelmeskedni parancsodnak, és én csak a trónommal foglak megelőzni." 41A fáraó még ezt mondta Józsefnek: "Ezennel Egyiptom egész földje fölé rendellek." 42Azután a fáraó levette pecsétgyűrűjét az ujjáról és József ujjára húzta, bíbor ruhába öltöztette, és aranyláncot akasztott a nyakába. 43Végighordoztatta második kocsiján, s ezt kiáltották előtte: "Vigyázat!" Így emelte őt Egyiptom egész földje fölé. 44A fáraó még így szólt Józsefhez: "Én vagyok a fáraó. Akaratod ellenére senki ne mozdítsa kezét és lábát Egyiptom földjén." [...] 
47A föld hét éven át bőségesen termett. 48Ő összegyűjtött készletül minden fölösleget, ami Egyiptom földjén hét éven át adódott, és a városokba vitette. Minden városba behordatta a körülötte fekvő földek termését. 49József tehát felhalmozta a gabonát, mint a tenger fövényét, olyan tömegben, hogy le is mondott a megméréséről. Nem is lehetett megmérni. [...]
53Amikor Egyiptomban a hét bő esztendő eltelt, 54megkezdődött a hét ínséges esztendő, ahogy József előre megmondta. Éhínség tört ki minden országban, csak Egyiptom egész földjén volt kenyér. 55Amikor azonban Egyiptom egész földje is éhezni kezdett, a nép a fáraóhoz kiáltott kenyérért. A fáraó minden egyiptominak ezt felelte: "Menjetek Józsefhez, és tegyétek azt, amit mond." 56Amikor tehát az éhínség egész Egyiptomra rátört, József megnyitotta a gabonacsűröket, és a gabonát eladta az egyiptomiaknak. Az ínség mégis egyre nyomasztóbbá vált Egyiptom földjén. 57Mindenki Egyiptomba jött, hogy gabonát vásároljon Józseftől, mivel az egész világon nyomasztó éhínség uralkodott.

 
Okos srác volt ez a József. Az adóként ellentételezés nélkül begyüjtött gabonát és terményt ELADTA! az egyiptomiaknak. Azoknak, akiktől előtte adó címszóval ingyen elvette. Remekül kitalálták ezt a Fáraóval :)
Aztán a Biblia szerint József tovább intézkedett:
József intézkedései
 13Már az egész országban nem volt kenyér, mivel az éhínség nagyon nyomasztóvá vált. Egyiptom földjéhez hasonlóan Kánaán földjét is megviselte az éhség. 14József a gabona eladásával minden pénzt megszerzett és beszolgáltatott a fáraó kincstárába, ami Egyiptom földjén és Kánaán földjén volt. 15Amikor aztán Egyiptomban és Kánaánban elfogyott a pénz, egész Egyiptom Józsefhez tódult 16és így szóltak: "Adj nekünk kenyeret, miért haljunk meg szemed láttára, ha elfogyott is a pénzünk? 17József ezt válaszolta: "Adjátok ide állataitokat, akkor ha nincs pénzetek, állataitok ellenében adok nektek kenyeret." Erre elhozták állataikat Józsefhez. József pedig kenyeret adott nekik a lovakért, juhokért, barmokért és szamarakért. Így látta el őket egy évig kenyérrel az egész állatállomány fejében. 18Az egy év elmúltával, a következő esztendőben újra eljöttek hozzá és mondták: "Uram, nem titkolhatjuk el előtted, hogy a pénzünk elfogyott és állatállományunk is a tied lett, urunk. 19Semmi más nem áll rendelkezésedre, csak testünk és földünk. Pusztuljunk el színed előtt mi is, a földünk is? Vásárolj meg minket és földünket kenyérért, így a földünkkel hasznot hajtunk a fáraónak. De adj vetőmagot, hogy életben maradhassunk, ne haljunk meg és a föld ne váljék sivataggá." 20József megvásárolta az egyiptomiak minden szántóföldjét a fáraó számára. Az egyiptomiak ugyanis eladták minden földjüket, mivel az éhínség súlyosan rájuk nehezedett. Így az egész ország a fáraó birtoka lett. 21Tulajdonává tette a lakosságot Egyiptom egyik végétől a másikig. 22Csak a papok földjét nem szerezte meg, mivel a papok állandó jövedelmet kaptak a fáraótól, s állandó jövedelmükből éltek, amit a fáraó utalt ki nekik. Ezért nem kellett földjüket eladniuk. 23József ezt mondta a népnek: "Nézzétek, én ma benneteket és a földeteket megvettelek a fáraó számára. Itt a vetőmag, vessétek be a földet. 24De a termés ötödét be kell szolgáltatnotok a fáraónak. A többi négyötöd a tietek marad vetőmagnak és eltartani gyermekeiteket." 25Azok így válaszoltak: "Megmentetted életünket, a fáraó tulajdona leszünk, csak találjunk kegyelmet urunk színe előtt." 26József tehát rendeletet hozott, ami mai napig terheli a földbirtokot Egyiptomban, hogy az ötödrészt be kell szolgáltatni a fáraónak. Csak a papok földje nem került a fáraó birtokába.
(Ter. 47,13-26)
Íme a recept a Bibliában, hogyan kell a hatalom csúcsáról a balgákat kisemmizni. 
 
Hogy mi a tanulság? Csak a változás örök! Mindig fel kell készülni arra, hogy semmi sem marad változatlan. Egyszer fent, egyszer lent. Válságok mindig voltak, vannak és lesznek. Ez a természet rendje, nem kell ehhez  semmiféle körmönfont összeesküvés. És ahhoz sem, hogy belássuk, amikor jól megy, akkor tartalékot kell képezni. Arra az esetre, hogy amikor majd nem megy jól, akkor ne kerüljünk kiszolgáltatott helyzetbe. Válságban, akik előtte tartalékoltak, nagyon jól fognak járni. Akik nem, azok nagyon rosszul. Most is így van ez jelen napjainkban is.

 
A történettel kapcsolatban már csak az a kérdés merül fel, hogy vajon mindez mikor történt. A Bibliában nem olvasható az akkor uralkodó fáraó neve és több teória is létezik az idő meghatározásával kapcsolatban. Vannak elméletek, melyek szerint ezen események a Középbirodalom idején játszódhattak le, i.e. 20-19. század időszakában és a biblia számadatait felhasználva József életét a következő időpontban határozzák meg: i.e. 1915-1805.  Mindenesetre ez a korszak elég stabil időszaknak tűnik egy olyan birodalom kialakulására, amely az egész környezetét táplálta az ínséges időkben. Ebben az időszakban a következő fáraók uralkodtak:
12. dinasztia
I. Szeszósztrisz 1946-1910/11
II. Amenemhat 1914-1879/1876
II. Szeszósztrisz 1882-1872
III. Szeszósztrisz 1872-1853/52
III. Amenemhat 1853-1806/1805
A fent leírt kormeghatározásokat és a biblia állítását egybevetve, miszerint József 30 éves volt (vagyis i.e. 1885 volt az időpont), amikor a fáraó elé került az akkor uralkodó fáraó neve: II. Szeszósztrisz.
„Én vagyok a fáraó… és nevezé a fáraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak és adá néki feleségül Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Egyiptom földére. József pedig harminc esztendős vala, amikor a Fáraó előtt az egyiptomi király előtt álla.” (I. Mózes 41. 44-46.)
Egyéb érdekessége a dolognak, hogy József gazdaságpolitikája 2x7 azaz 14 évre volt programozva, miszerint az akkor uralkodó fáraó már nem élhette meg az éhínség végét i.e. 1871-et, akkor már örököse III. Szeszósztrisz uralkodott. Tehát ezen feltételezések szerint az első nagy gazdasági válság, melyben az előrelátó hatalom durván megszedte magát Krisztus előtt 1878-1871-ig tartott. Amit természtesen sok-sok bőséges esztendő előzött meg.
Már József története előtt sem szívlelték a zsidókat az egyiptomiak. Erre utal pl.:
 Az egyiptomiak ugyanis nem étkezhetnek együtt a héberekkel, mivel ettől az egyiptomiak irtóznak.
(Ter. 43,32)

De az események után megfordultak a dolgok, mindennek következménye van, a zsidókat nagyon nem szívlelték:

Az elnyomatás kezdete

 8Egyiptomban új király jutott hatalomra, aki nem ismerte Józsefet. 9Ezt mondta alattvalóinak: "Látjátok, hogy Izrael fiainak népe megsokasodott és megerősödött, s már veszélyt jelent számunkra. 10Járjunk el vele szemben okosan, hogy megakadályozzuk szaporodását. Különben háború esetén ellenségeink számát fogja növelni. Harcolni fog ellenünk, s utána elhagyja az országot." 11Ezért munkafelügyelőket rendeltek Izrael fölé, hogy megkeserítsék az életét olyan munkával, amelyre kényszerítették őket. Így építették a fáraónak a raktárvárosokat, Pitomot és Ramszeszt. 12De minél jobban elnyomták őket, annál jobban növekedett számuk és szétterjedtek, ezért félelem fogta el őket Izrael fiai előtt. 13Az egyiptomiak tehát munkára kényszerítették Izrael fiait, 14és életüket durva kényszermunkával tették elviselhetetlenné: agyagfeldolgozással, téglavetéssel, különféle kényszermunkával. 15Egyiptom királya ezt a parancsot adta a héberek bábáinak, akik közül az egyiket Sifrának, a másikat Puának hívták: 16"Amikor a héber asszonyok mellett segédkeztek, figyeljetek jól a két nemre: ha fiú, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben." 
(Kiv 1,8-16)

Ekkor jött képbe Mózes (megmentették a gyilkolászó bábáktól), aki elhatározta, hogy kivezeti a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból. Fáraónak nem ez volt a terve, de miután Mózes Isten segítségével tíz csapást rátolt  az egyiptomiakra, végül is szedhették a sátorfájukat. Ekkor Isten így szólt:

Az egyiptomiak kifosztása

 21"Megszerzem a nép számára az egyiptomiak jóindulatát. Ezért kivonulástokkor ne induljatok el üres kézzel. 22Az asszony kérjen szomszédjától és lakótársnőjétől ezüsttárgyakat, aranytárgyakat és ruhákat. Ezeket adjátok rá fiaitokra és leányaitokra. Így kifosztjátok az egyiptomiakat."
(Kiv. 3,21-22)

Az egyiptomiak kifosztása

 35Izrael fiai Mózes szavai szerint jártak el, s az egyiptomiaktól ezüst- meg aranydolgokat és ruhákat kértek. 36Az Úr bizalomra hangolta az egyiptomiakat a nép iránt, s azok teljesítették kérésüket. Így szereztek zsákmányt az egyiptomiaktól.
(Kiv. 12,35-36)
Nem csoda, ha ezek után a meglopott egyiptomiak nekifogtak üldözni őket a pusztában... Végül is, ez is egy módja a válságkezelésnek.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fenegyerek.blog.hu/api/trackback/id/tr924740079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

László Kiss 2014.03.22. 03:58:59

Szevasztok!

Nem vitatom, hogy akkor mi történt - mert nem éltem fizikailag - de valóban megtörténhetett, mert tudom, hogy az előrelátás működik - tapasztalatból.
De azt is tudom,,hogy ma azaz 2014.március 22-én 03:55 órakor mikor írom e sorokat - ebben az a legszörnyűbb, hogy az idő manipulálását már mesterségesen is elő tudják idézni a tudomány sikerének elkönyvelve - de saját malmukra hajtva a hasznot - független attól, hogy hány embert pusztítanak el következményként - mi ez , Kérem.
Ez kérem még a gonosz birodalma ami nem sokára elpusztul

szer-e-tettel.
id. Kiss László